Kiskunsági Nemzeti Park
Szétszórt park a Duna-Tisza közi homok- és szikes síkságon, szikes tavakkal, buckákkal és legeltetett pusztai gyeppel.
MI által készített illusztráció
Az 1975-ben alapított Kiskunság a Nagyalföld szárazabb felét védi a Duna és a Tisza között, hét külön egységben, nem egyetlen összefüggő tömbben. A talaj futóhomok, ahol a buckák ma is mozognak a gyér fű alatt, és szikes lapos között váltakozik, ahol a sekély tavak nyárra fehér sókéreggé párolognak. Egyik sem bír el intenzív gazdálkodást, ezért maradt fenn itt a régi legeltetéses táj: szürke marhát, csavart szarvú racka juhot és nóniusz lovat részben természetvédelmi eszközként tartanak. A madarak a másik vonzerő, ősszel gyülekező darvakkal és a szikeken dolgozó partimadarakkal. A távolságok hosszúak, a rálátások még hosszabbak, és a park jellegét ez az üresség adja, nem valamelyik egyes látványossága.
Háttér
A park a Duna-Tisza közén, főként Bács-Kiskun megyében, a Nagyalföld Kiskunság nevű tájegységén terül el, területe 530 km²; 1975-ben hozták létre, és UNESCO-bioszféra-rezervátum. Egyik egysége, a kiskunsági puszta, évente rendezvényeknek ad otthont, amelyek felelevenítik a régi pásztoréletet és a szarvasmarha-tartás szokásait, az Izsák melletti Kolon-tó mocsári teknőseiről, gémjeiről, érintetlen nádasairól és kilencféle orchideájáról ismert, a Fülöpháza környéki homokbuckák pedig kedvező szélben állítólag vándorolnak. A Fülöpszállás és Szabadszállás melletti szikes tavaknál gulipánok, ludak és gólyatöcsök fészkelnek, és a tavak több tízezer vonuló madárnak adnak átmeneti otthont.
Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Kiskunság National Park”
Mi található ott
- Szikes tavakat - sekély szikeseket, amelyek késő nyárra fehér kéreggé zsugorodnak és partimadarakat vonzanak.
- A fülöpházi homokbuckákat - nyílt homokhátakat jelzett ösvénnyel borókáson és homoki gyepen át.
- Régi legelő fajtákat - szürke marhát, racka juhot és nóniusz lovat a pusztán.
- Az őszi daruvonulást - nagy csapatokat, amelyek a síkságon gyülekeznek és hajnalban meg szürkületkor mozognak.
Mikor érdemes menni
A tavasz virágzó gyepet és visszatérő partimadarakat hoz; szeptember vége és október darvakat meg lágyabb fényt. A nyár forró, vakító és gyakran poros, kiszáradt szikes tavakkal. A szél minden évszakban állandó, és érdemes rá tervezni. A látogatóközpontok a főszezonon kívül korlátozott nyitvatartással mennek, és több, érzékeny területre vezető útvonal csak megadott napokon üzemel.
Mielőtt elindulsz
Ez lapos, forró, kitett vidék, ahol az érdekesség visszafogott, és a jutalomhoz türelem meg távcső kell. Kilométereken át nincs árnyék, és a homok fölötti nyári hőség kegyetlen. A parkegységek közötti utak hosszúak és unalmasak. Néhány egység önálló látogatók elől teljesen zárva van. Aki látványos díszletet vár, füvet, eget és egy távoli nyárfasort fog találni.
A közelben
Kecskemét a szecessziós központjával a gyakorlati bázis, a parkon belüli Bugaci pusztával délre.
A nyitvatartás, a jegyárak és a szezonális zárva tartás változik - indulás előtt nézd meg a forrásnál: hivatalos oldal.