Balaton

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava és Magyarország szeretett belső tengere, hosszú, sekély, meleg tó üdülővárosokkal, strandokkal és szőlőkkel. Az északi partja a látványosabb, a vulkanikus Tihanyi-félszigettel meg az apátságával, borvidékkel és dombokkal, míg a lapos déli part a forgalmas családi üdülőhelyeket és a sekély fürdőzést viszi.

Háttér

A Balaton édesvizű, tektonikus eredetű tó a Dunántúlon, 78 kilométer hosszú és 14 kilométer széles, 600 négyzetkilométeren terül el 235 kilométernyi parttal, legnagyobb mélysége 12,2 méter. A legnagyobb vízhozamot a Zala folyó adja, az egyetlen lefolyása pedig a csatornázott Sió. Itt 2000 éve, a római kor óta készítenek bort, amit a vulkáni kőzetet tartalmazó talaj segít. Balatonfüred és Hévíz a módosak korai üdülőhelyei voltak, de csak a 19. század végén kezdtek a filoxéra tönkretette szőlők birtokosai nyaralókat építeni, hogy a középosztálynak bérbe adják. Az 1861-es és 1909-es vasútvonalak több látogatót hoztak, 1927-ben pedig megnyílt a parton az ország első biológiai kutatóintézete.

Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Lake Balaton”

A legfontosabbak

A Tihanyi-félszigetet - a vulkanikus félszigetet apátságával és levendulamezőivel.
Az üdülővárosokat - Balatonfüredet, Siófokot és a parti sétányokat.
A borvidéki dombokat - a badacsonyi vulkáni hegyek szőlőit.
Fürdést és vitorlázást - a meleg, sekély vizet családoknak és hajóknak.

Mikor érdemes menni

A nyár csúcsa a fürdéshez, vitorlázáshoz és a teljes üdülőélethez; a tó nagyon is nyári úti cél, azon kívül csendes és szűkített szolgáltatásokkal. A szüret őszi színt hoz az északi partra.

Mielőtt elindulsz

Nyári üdülőtó, úgyhogy július és augusztus forgalmas és felmennek az árak, szezonon kívül viszont csendes és sok minden zárva. A déli part beépített és családközpontú; az északi part viszi a látványt meg a bort. A víz meleg, de sekély, és lehet zavaros.