A Dunakanyar
A Duna kanyarulata Esztergom és Budapest között, ahol a folyó kelet felől délnek fordul, partjain Visegráddal, Szentendrével és Esztergommal.
MI által készített illusztráció
A Dunakanyar a Duna kanyarulata Visegrád közelében, ahol a folyó a bal parti Börzsöny és a jobb parti Visegrádi-hegység között kelet felé tartó folyását délire változtatja. Szűkebb, földrajzi értelemben a Zebegény és Kisoroszi közötti Visegrádi-szoros, turisztikai értelemben az Esztergom és Budapest közötti szakasz a két part településeivel, és Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. U alakú íve valószínűleg egy mintegy 15 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés nyomán alakult ki: a folyó a Keserűs-hegyi vulkán lepusztult kalderájának déli peremét követi. Mindkét parton főutak futnak, a jobb parton a 11-es út Szentendrén és Visegrádon át Esztergomig, a bal parton a 12-es út Vácon és Nagymaroson át Szobig, emellett vasútvonalak és a szentendrei HÉV, a folyón pedig a Mahart személyhajói közlekednek Budapest, Szentendre, Visegrád és Esztergom között. A vidék művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabbja. Esztergomban született I. István, akit 1000-ben itt koronáztak királlyá; a város az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt, ma is a magyar katolicizmus egyházi székhelye, bazilikája az ország legnagyobb temploma. Visegrádot Károly Róbert jelölte ki az ország fővárosának, és 1320 körül felépítette a nagyszabású királyi palotát; a 350 termes palota később földomlás következtében elpusztult, a tatárjárás után épült fellegvárat pedig a Rákóczi-szabadságharc során az osztrákok felrobbantották. Szentendre szűk, kanyargó utcáival és lépcsős sikátoraival a török terjeszkedés elől menekülő szerbek és dalmátok betelepülésével nőtt, és festőiről és múzeumairól ismert, köztük a Ferenczy Múzeum, a Kovács Margit Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Szigetei közül a nagy Szentendrei-sziget és a fővárosi Margitsziget emelkedik ki. A visegrádi királyi központ és az esztergomi vár együtt szerepel a világörökségi várományosi listán, és 2006 óta a vidék katolikus védőszentje Szent Hedvig lengyel királynő.
Háttér
A Dunakanyar a Duna kanyarulata Magyarországon, Visegrád közelében. U alakú íve valószínűleg egy mintegy 15 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés nyomán alakult ki: a folyó a Keserűs-hegyi vulkán lepusztult kalderájának déli peremét követi. A táj sok látogatót vonz itthonról és külföldről; legfontosabb városai Visegrád, Szentendre és Budapest, a bal parton pedig többek között Vác, Nagymaros és Szob fekszik, szigetei közül pedig a nagy Szentendrei-sziget és a fővárosi Margitsziget emelkedik ki.
Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Danube Bend”
Mi található ott
- A visegrádi fellegvárat - a tatárjárás után épült a város fölött, ahol Károly Róbert 1320 körül palotát emelt.
- Szentendrét - szűk, kanyargó utcáival, lépcsős sikátoraival, a Ferenczy és a Kovács Margit Múzeummal.
- Az esztergomi bazilikát - az ország legnagyobb templomát, a magyar katolicizmus székhelyén.
- A folyami hajókat - a Mahart menetrendszerű járatait Budapest, Szentendre, Visegrád és Esztergom között.
Mikor érdemes menni
Egész évben; vasút jár mindkét parton, Esztergomig és Szobig, a HÉV Szentendréig visz, a folyón pedig a Mahart hajói kötik össze a városokat.
Jó tudni
A Dunakanyar folyó- és hegyvidék, nem egyetlen látnivaló: szűkebb értelemben a Zebegény és Kisoroszi közötti szoros, a látogatók számára pedig Esztergomtól Budapestig tart mindkét parton. Visegrád királyi épületei nem maradtak meg épen: a 350 termes palota a török időkben földomlás következtében elpusztult, a fellegvárat pedig az osztrákok felrobbantották.
A közelben
A kanyar Vác melletti pontjától mérve Vác légvonalban körülbelül 4 km-re délkeletre, Visegrád körülbelül 9 km-re, Esztergom körülbelül 26 km-re nyugatra, Szentendre körülbelül 14 km-re, Budapest körülbelül 34 km-re délre van.
A nyitvatartás, a jegyárak és a szezonális zárva tartás változik - indulás előtt nézd meg a forrásnál: hivatalos oldal.
