Kecskemét

Kecskemét a tizenkilencedik század végén jószágból és gyümölcsből gazdagodott meg, és a pénzt épületekre költötte, ezért van egy alföldi mezővárosnak Budapesten kívül az egyik jobb magyar szecessziós gyűjteménye. Lechner Ödön és Pártos Gyula az 1890-es években építette a városházát Zsolnay-kerámiával és harangjátékkal, amely ma is szól; az 1902-es Cifrapalota színes, népi ihletésű csempehomlokzatot visel, amely semmihez sem hasonlít a téren. A város adta Kodály Zoltánt, és a nevét viselő intézet a világ minden tájáról érkező hallgatóknak tanítja a zenepedagógiai módszerét. A kecskeméti barackpálinka oltalom alatt álló megjelölést visel, a gyümölcsösök pedig körülveszik a várost.

Történet

A név a magyar kecske szóból és a -mét, azaz átkelő utótagból ered, a környék legkorábbi emberi nyomai mintegy 5000 évesek. Egy fontos kereskedelmi út mentén Kecskemét vámhelyként és piacként nőtt fel, és I. Lajos 1368-as oklevele már városként említi; a török időkben a környékbeli falvak lakói a palánkja mögött kerestek menedéket, a város védelméért közvetlenül a budai pasának fizette adóját, a 18. század elejére pedig lakói csaknem 30 000 szarvasmarhát tartottak a közös legelőkön.

Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Kecskemét”

A legfontosabbak

A Cifrapalota homlokzatát - népi ihletésű csempézést egy 1902-es fronton.
Lechner városházáját - Zsolnay-kerámiát és működő harangjátékot.
A Kodály Intézetet - a zenetanítási módszert, amelyet itt tanítanak.
A barackpálinkát - a védett helyi párlatot a környező gyümölcsösökből.

Mikor érdemes menni

Április-október. Fél nap. A harangjáték a nap folyamán megadott időpontokban szól. A múzeumok hétfőn zárnak. A főtér reggeli fényben a legszebb.

Jó tudni

Az érdekesség két-három térre sűrűsödik, a város többi része hétköznapi. Több kis múzeum rövid nyitvatartással megy. A nyár az Alföldön nagyon forró, kevés árnyékkal.