A Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma Szentendre mellett: áttelepített vagy hitelesen lemásolt falusi épületek tájegységenként, közöttük múzeumi vasúttal.
MI által készített illusztráció
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, közismertebb nevén a szentendrei Skanzen, Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma Szentendre északnyugati részén, a Visegrádi-hegység délkeleti lejtőjén, a Sztaravoda-patak völgyében, a Duna–Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi területén. 75 hektáros (185 acres; más forrás szerint 63 hektáros) területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a 18. század közepétől a 20. század közepéig, eredeti, áttelepített és hiteles másolatban megépített épületekkel - lakóházakkal, gazdasági épületekkel, malmokkal, templomokkal -, tájegységekre tagolva, a régiókra jellemző településszerkezeti modellekben, ami nemzetközi szinten is egyedülálló. A stockholmi Skansen (1891) és az 1896-os millenniumi ünnepségekre a Városligetben felépített Néprajzi Falu nyomán, Vargha László építész 1937 óta szorgalmazott elképzelése alapján 1967. február 1-jén alakult meg a budapesti Néprajzi Múzeum Falumúzeum Osztályaként, 1972-ben pedig önállóvá vált; az 1970-es telepítési terv 311 építményt jelölt meg, köztük 66 lakóházat, 7 templomot és haranglábat, valamint 10 malmot. Tájegységei a Felső-Tiszavidéktől és a Kisalföldtől a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, a Bakonyon és a Balaton-felvidéken, az alföldi és a felföldi mezővároson át az észak-magyarországi faluig terjednek, az Erdély épületegyüttes pedig 2022 májusában nyílt meg. 2009 óta közlekedik a Skanzenvasút, amelynek 2,1 km-es (1,3 mi) pályája Európa leghosszabb múzeumon belüli vasútja; az 1893-as mezőhegyesi vasútállomás másolatául épült bejárattól hat megállón át egy felújított, 1932-es Ganz-gyártmányú dízel motorvonat járja be a múzeumot.
Háttér
Az 1967-ben alapított szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az ország legnagyobb szabadtéri néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence népi építészetét és Magyarország különböző tájainak mindennapi életét mutatja be. 63 hektáros területén eredeti, falvaikból áttelepített épületeket és hiteles másolatokat gyűjt egybe a 18. század közepétől a 20. század közepéig terjedő időszakból. Az 1891-ben megnyílt stockholmi Skansen mintájára jött létre, a budapesti Néprajzi Múzeum Falumúzeum Osztályaként indult, és 1972-ben vált önállóvá; ma nonprofit intézményként a magyar történelem és a népi hagyományok tanítását szolgálja.
Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Hungarian Open-air Museum”
A legfontosabbak
- A tájegységeket - falvakat az ország különböző részeiről, mindegyiket külön kimérve.
- Az Erdély épületegyüttest - 2022-ben nyílt meg, egy erdélyi falut és kisvárost mutat be együtt.
- A templomokat és malmokat - a telepítési terv 311 építménye között 7 templom és harangláb, valamint 10 malom.
- A Skanzenvasutat - 2,1 km hat megállóval, egy felújított, 1932-es dízel motorvonattal.
Mikor érdemes menni
Április-október.
Mielőtt elindulsz
A múzeum 75 hektáron (más forrás szerint 63 hektáron) terül el egy természetvédelmi területen, a tájegységeket pedig a hat megállós múzeumi vasút köti össze.
A közelben
Szentendre belvárosa légvonalban körülbelül 3 km-re délkeletre, Pilisszentlászló körülbelül 5 km-re nyugat-északnyugatra, Budapest körülbelül 22 km-re délre van.
A nyitvatartás, a jegyárak és a szezonális zárva tartás változik - indulás előtt nézd meg a forrásnál: hivatalos oldal.
