Hold utcai vásárcsarnok

Budapest 1897-ben öt vasszerkezetes vásárcsarnokot nyitott meg, és ez az egyik közülük, kisebb és jóval kevésbé látogatott, mint a Szabadság hídnál álló nagycsarnok. A földszint dolgozó piac maradt, nem kiállítás: hentesek, sajtos és tejtermékpultok, nyitott hordókból üvegszám mért savanyúság, gombásstand a hatósági ellenőrrel, akit a magyar piacok ma is tartanak, és zöldségesek, akiknek a vevői többnyire a környező utcákban laknak. A felső karzatot ételudvarrá építették át, ahol egy tucat pult főz ebédet, a magyar alapoktól az ázsiaiig és a street foodig, és dél meg kettő között megtelik a közeli bankok meg középületek irodistáival.

Történet

A csarnok 1892-1896-ban épült a város 5. számú vásárcsarnokaként, Czigler Győző tervei szerint. 2014-ben felújították és Belvárosi Piac névre keresztelték, és ma is főként élelmiszerpiacként működik.

Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Hold Street Marketplace”

A legfontosabbak

• A vasszerkezetet - az 1890-es évek szegecselt vázát és a felső ablaksort.
• A savanyúságos hordókat - paprikát, káposztát és uborkát kimérve.
• A gombapultot - szezonális erdei gombát ügyeletes ellenőrrel.
• Az emeleti pultokat - dolgozó ebédkarzatot, nem turisztikai ételudvart.

Mikor érdemes menni

Hétköznap reggel a piachoz, és nagyjából fél tizenkettőkor az ebédhez, mielőtt a pultok elé sor áll. Vasárnap zárva, szombat délután korán lelassul, az emelet pedig munkaidőn kívül nagyrészt halott. Lent az ősz a legjobb szezon, amikor a gomba-, paprika- és szőlőstandok a legteltebbek.

Jó tudni

Városnézési értelemben nincs itt látnivaló; ez egy csarnok, ahol az emberek ételt vesznek. Az árak fent a szokásos budapesti éttermi árak, nem olcsóak, az ülőhely közös és fél egykor teljesen tele, néhány pult pedig csak készpénzt fogad. Ha szombaton háromkor érkezel, nagy része le lesz húzva.

A közelben

A Szabadság tér, a parlamenti negyed és a Szent István-bazilika mind tíz percen belül van.