Bükki Nemzeti Park

Az 1976-ban kihirdetett Bükki Nemzeti Park Magyarország legmagasabb karsztfennsíkját fedi le, mészkőtömböt, amely a környező medencék fölé emelkedik és szinte teljes egészében bükkerdő borítja. A fennsík felszínét töbrök és száraz völgyek szabdalják, mert a víz a föld alá megy, nem lefolyik, és ez magyarázza a barlangokat is: több százat tartanak nyilván, néhányuk látogatható. Az Istállós-kő, 958 méterrel, hosszú ideig a hegység legmagasabb pontjának számított, bár a 2014 óta végzett felmérések ezt a címet a közeli, 961 méteres Szilvási-kőnek adják. Az erdők között fekszik a Nagymező és a többi hegyi rét, amelyeket rég legeltetés céljából irtottak ki, és ma is nyíltak. Az oldalakon a víz erős karsztforrásokként bukkan elő, és azokat a völgyeket táplálja Szilvásváradnál és Lillafürednél, ahol a legtöbb látogató indul.

Háttér

A Bükki Nemzeti Park Észak-Magyarországon, a Bükk-hegységben fekszik Miskolc közelében, Szilvásvárad és Lillafüred között. Az 1977-ben alapított park az ország harmadik nemzeti parkja volt. Területe 431,3 négyzetkilométer, ebből 37,74 négyzetkilométer fokozottan védett. A mészkőhegységben sok karsztjelenség található, mindenekelőtt barlangok, amelyek közül néhányban egykor ősemberek laktak, valamint víznyelők és szurdokok. A park területén van a 245 méter mély István-lápai-barlang, Magyarország legmélyebb barlangja. Kilencven madárfaj fészkel itt, közülük néhányat veszélyeztetettnek tartanak.

Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Bükk National Park”

A legfontosabbak

A bükkös fennsíkot - összefüggő magas erdőt mészkövön, töbrökkel és száraz völgyekkel.
Az Istállós-követ - a 958 méteres csúcsot és a mellette lévő barlangot, amelyet ősemberek használtak.
Hegyi réteket - nyílt gyeptisztásokat, például a Nagymezőt, az erdő közepén.
Karsztforrásokat - erős vízkilépéseket az oldalakon, amelyek a Szalajka- és a Garadna-völgyet táplálják.

Mikor érdemes menni

Május és június a friss bükklevélért és a virágzó rétekért, október pedig olyan színekért, amelyek az országban bárhol megállják a helyüket. A tél havat hoz a fennsíkra és némi sífutást, bár a tetőn átvezető utak lezárulhatnak. A nyári hétvégék megtöltik a völgybejáratokat Szilvásváradon és Lillafüreden, míg maga a fennsík egyórányi gyaloglásra befelé csendes marad.

Mielőtt elindulsz

A fennsík valóban elhagyatott, ha egyszer fent vagy: nincs vízvételi lehetőség, helyenként nincs térerő, és a sűrű erdő eltakarja azt a kilátást, amelyet sokan egy hegyvidéki parktól várnak. A kiindulópontok közti távolságok nagyok, a buszok ritkák. A völgyi látványosságok zsúfoltak és kereskedelmiek, míg a belső rész üres. Az utak eső után sárosak, és olyan magyar szabvány szerint vannak jelezve, amely térképet feltételez.