Széchenyi gyógyfürdő

Budapest több száz termálforrás fölött ül, és a Széchenyi fürdő ennek a legnagyszabásúbb kifejeződése, hatalmas sárga neobarokk palota a Városligetben, amely beltéri termálmedencék labirintusát fogja össze, kint pedig nagy gőzölgő medencéket, ahol a helyiek áztatnak, úsznak és híresen sakkoznak úszó táblákon, akkor is, amikor télen esik a hó.

Történet

Zsigmondy Vilmos 1865 és 1875 között 975,36 méter mély kutat fúrt a park alatt, amely később a fürdő vízforrása lett. Az 1880-as évektől „Artézi fürdőként” tervezett épületet neobarokk stílusban, Czigler Győző tervei szerint építették, 1909. május 7-én kezdték el és 1913. június 16-án nyitották meg Széchenyi István nevével, első évében több mint 200 000 fürdővendéggel; 1938-ban 1256 méter mélyen egy második, 77 °C-os forrást találtak, a fürdőt pedig 1999 és 2009 között teljesen felújították.

Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Széchenyi thermal bath”

A legfontosabbak

• A nagy kültéri medencéket - a gőzölgő neobarokk medencéket, hidegben varázslatosan.
• A sakkozókat - a helyieket, akik a meleg vízben sakkoznak.
• A beltéri termálmedencéket - a forró ásványvizes medencék labirintusát odabent.
• A szaunákat és a fürdőrészleget - a tágabb fürdőszolgáltatásokat.

Mikor érdemes menni

Egész évben; a tél, amikor a gőz a meleg kültéri medencékből a hideg levegőbe száll, a leghangulatosabb. A hétköznap reggelek nyugodtabbak a forgalmas hétvégéknél meg a bulis éjszakáknál.

Jó tudni

Látványosság mellett működő nyilvános fürdő is, úgyhogy forgalmas, különösen hétvégén és az éjszakai fürdőpartik alatt. Vigyél vagy bérelj törülközőt, és kövesd a jegy- meg szekrényrendszert, amely zavarba ejtő tud lenni. Valódi helyi szertartás, nem csak turisztikai fürdő.

A közelben

A Városliget, a Hősök tere és a Vajdahunyad vára mellette van.