Pápa

Pápa Esterházy-város volt, és látszik is rajta: nagy barokk kastély a főtéren, tekintélyes templom, és tizennyolcadik meg tizenkilencedik századi házak központja. A jellegzetes múzeuma ipari. A Kluge család 1786-tól 1956-ig kékfestő műhelyt vitt itt, faragott dúcokkal fedőpépet nyomott a vászonra és indigós kádakban festette, és amikor bezárt, az egész üzemet úgy hagyták, ahogy állt, a kádakkal, a mángorlóval, a szárítópadlással és több ezer nyomódúccal a helyén. A fedőpépes dúcnyomást és az indigófestést Európában 2018-ban vették fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára öt ország, köztük Magyarország közös felterjesztéseként, és ez az a hely, ahol bemutatják.

Történet

Pápát először 1061-ben említik, nevét talán a Pápa nemzetségről kapta, a 14. században polgári kiváltságokat szerzett, a következő század elején pedig 11 faluból mezővárossá alakult. A Dunántúl egyik fő protestáns központja lett: református iskola már 1531-ben működött itt, amely később teológiával és joggal bővült, 1577-ben itt nyomtatták a Heidelbergi káté első magyar fordítását, a 15. századra már álló vára pedig a törökök elleni végvárrendszer része lett.

Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Pápa”

A legfontosabbak

• A Kluge kékfestő műhelyt - teljes üzemet úgy megőrizve, ahogy 1956-ban bezárt.
• Több ezer faragott nyomódúcot - a mesterség mintakészletét.
• Az indigós kádakat és a szárítópadlást - a folyamatot az eredeti helyiségeiben.
• Az Esterházy-kastélyt - a barokk házat a főtéren.

Mikor érdemes menni

Április-október. Fél nap. A kékfestő múzeumnak korlátozott a nyitvatartása, és hétfőn zár. A vezetett látogatás rendesen elmagyarázza a folyamatot.

Gyakorlati tudnivalók

A múzeum kicsi, és a magyarázat nagyrészt magyar. A kastély belseje csak részben látogatható. A városnak a téren túli része hétköznapi és csendes.

A közelben

Sárvár nyugatra van; Veszprém délkeletre fekszik.