Mezőkövesdi matyó hímzés

A matyók a mezőkövesdi vidék katolikus közössége, és a hímzésük a magyar népi stílusok legpazarabbika: rétegzett rózsák, bimbók és levelek pirosban, kékben, zöldben meg sárgában, olyan sűrűn kidolgozva kötényeken, kendőkön és ingeken, hogy az alapszövet szinte eltűnik a fonal alatt. A stílus a tizenkilencedik században terjeszkedett gyorsan, ahogy olcsó bolti fonal vált elérhetővé, és 1900-ra a családok olyan pénzt költöttek díszítésre, amelyük nem volt, amit a helyi papok hosszan panaszoltak. Mezőkövesden a régi Hadas negyed kis kézműves házakat tart, ahol hímzők, szövők és egy kalapos ma is dolgoznak, a Matyó Múzeum pedig viseletet, bútort és festett ládákat őriz.

Mire érdemes figyelni

A Matyó Múzeumot - viseletet, festett bútort és hímzett darabokat a városközpontban.
A Hadas negyedet - kis kézműves házak utcáját, dolgozókkal a rámáiknál.
A rózsamotívumot - a rétegzett virágmintát, amely első pillantásra azonosítja a stílust.
A festett bútort - virágos ládákat és ágyakat ugyanabból a díszítőhagyományból.

Mikor érdemes menni

Április-október, mivel több kézműves ház csak szezonban vagy előzetes egyeztetéssel nyit, és a negyed télen sivár. A hétköznap megbízhatóbb a hétvégénél, ha valakit tényleg munka közben akarsz találni. A város nyáron néprajzi rendezvényeket tart. Indulás előtt nézd meg a nyitvatartást, mert a kisebb házak rövid és rugalmas időben mennek.

Gyakorlati tudnivalók

Mezőkövesd hétköznapi kisváros, a kézműves házak pedig egyszobás ügyek megbízhatatlan nyitvatartással, amelyekből több zárva lesz, amikor érkezel. A múzeum szerény, és az angol feliratozása sovány. Amit a boltokban matyó munkaként árulnak, annak jó része gépi. Hacsak a textil tényleg nem érdekel, ez legfeljebb két óra, és a város termálfürdőjével vagy Egerrel összekötve működik a legjobban.