Diósgyőri vár

Diósgyőrt a tizennegyedik században Nagy Lajos építtette újjá királyi rezidenciaként négyszögletes alaprajzon, négy saroktoronnyal, ami Magyarországon szokatlan és szándékosan szabályos terv volt, később pedig hagyományos özvegyi vár lett, amelyet magyar királynék birtokoltak. Az oszmán háborúk után romba dőlt, és évszázadokig héjként állt. 2012 és 2014 között nagy rekonstrukció épített újjá falakat, tetőket, födémeket és a lovagtermet teljes magasságban, modern anyagokat nyíltan használva, és az eredmény olvasható várat ad a látogatóknak berendezett termekkel és rendezvényekkel. Mindkét olvasat látható a helyszínen.

Történet

Az első, valószínűleg földből és fából épült vár a 12. században épült, és az 1241-1242-es tatárjárás során elpusztult; a mai várat valószínűleg IV. Béla király kezdte építeni. Fénykorát Nagy Lajos idején, 1342-1382 között élte, aki egy négytornyú, téglalap alakú udvar köré építette újjá a Lengyelországba vezető út mentén, és 1381-ben itt írták alá a torinói békét; ezután a magyar királynék rezidenciája lett, amíg Mária királyné 1546-ban le nem mondott róla, a Balassa család megerősítette a törökök ellen, 1564 után pedig lassan pusztulásnak indult.

Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Castle of Diósgyőr”

Mire érdemes figyelni

Négy saroktornyot szabályos alaprajzon - a tizennegyedik századi királyi tervet.
Az újjáépített lovagtermet - a nagytermet teljes magasságban helyreállítva.
A királynéi vár történetét - magyar királynék özvegyi birtokát.
Látható modern rekonstrukciót - új munkát a régi anyag mellett megmutatva.

Mikor érdemes menni

Április-október a rendezvényekért és a nyitott udvarokért. Két-három óra. Nyáron lovagi tornák és fesztiválok töltik meg a naptárat, és teljesen megváltoztatják a hangulatot.

Mielőtt elindulsz

A 2014-es rekonstrukció súlyos, és nem mindenki ízlésének való; ha hiteles romért jöttél, ez nem az. A nyári rendezvények megtöltik a helyszínt és növelik a költséget. A körülötte lévő Miskolc posztindusztriális város.