Baja

Baja a Duna egyik ágán fekszik az Alföld déli részén, és főtere közvetlenül a vízre nyílik, ami Magyarországon szokatlan, és a városnak délebbi hangulatot ad, mint amit a földrajzi szélessége sejtet. Szerbek, svábok, magyarok és bunyevácok egyaránt letelepedtek itt, és a templomok ezt tükrözik. Országosan a halászlevéről ismert leginkább: a bajai halászlé dunai pontyból készül bőséges paprikával, és az asztalnál hozzáadott gyufatésztával tálalják, elkülönülve a szegedi változattól, és júliusban fesztivállal ünneplik, amelyen egyszerre gyúlnak meg a bográcsok ezrei a főtér körül. A Nagy István Képtár a helyi festőiskola művészeinek munkáit őrzi.

Történet

A környék a vaskor vége óta folyamatosan lakott, maga a város, amelyet először 1308-ban említenek, valószínűleg a 14. században jött létre, első ismert birtokosai a Bajai család tagjai voltak; 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adta. A török hódoltság alatt a vidék hivatalos központja volt, erődítményekkel, és bunyevácok, szerbek, valamint boszniai ferences szerzetesek telepedtek le itt; 1696-ban városi jogot kapott.

Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Baja, Hungary”

Mire érdemes figyelni

A Dunára nyíló főteret - a város vízparti központját.
A bajai halászlevet - pontylevest az asztalnál hozzáadott tésztával.
A júliusi halászléfesztivált - bográcsok ezreit a főtér körül.
Szerb, sváb és bunyevác templomokat - a város vegyes betelepülését.

Mikor érdemes menni

Május-szeptember a vízpartért; a halászléfesztiválért július második szombatja, amikor a város megtelik. Egyébként fél nap. A fesztiválra jóval előre foglalj szállást.

Mielőtt elindulsz

A fesztivál teljesen elfoglalja a várost, és a szállások hónapokkal előbb elfogynak. Azon kívül a város csendes, szerény látnivalókkal. A leves a paprikától valóban erős, és nem mindenki ízlésének való.