Szegedi új zsinagóga
Baumhorn Lipót 1902-es szegedi zsinagógája, Magyarország második legnagyobb zsinagógája, amelynek kupolája virágsorokon át csillagos kék égbe emelkedik.
MI által készített illusztráció
Baumhorn Lipót 22 zsinagógát épített Magyarországon, és közülük a szegedit tartják a legjelentősebbnek. A zsidók 1786-tól telepedhettek le a városban, hitközségüket 1791-ben alapították; a 19. század végére kinőtték 1840-1843-ban épült zsinagógájukat, és 1900-1902 között felépült az új: 48 m (157 láb) hosszú, 35 m (115 láb) széles és 48,6 m (159 láb) magas, belmagassága 32 m (105 láb), belső tartószerkezete kizárólag acélból készült. Lőw Immánuel főrabbi, botanikus, a Die Flora der Juden szerzője, szorosan együttműködött az építésszel, és ő választotta ki a bibliai motívumokat, a díszítést és az ablakok jeleneteit. A stílus eklektikus: barokkos kupolaforma bizánci módra csegelyeken, román oszlopok a karzatok alatt, gótikus csillagboltozat az orgona fölött, mór és szecessziós díszítés, amelyet az elefántcsontfehér, kék és arany színharmónia fog egységbe. A diadalívre Lőw magyarul íratta fel: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!”, mellette egy kissé eltérő értelmű héber szöveggel. Az 1340 ülőhelyből 740 a férfiaké a földszinten, 600 a nőké a karzaton.
Háttér
A szegedi zsinagóga, más néven Új zsinagóga, egy neológ zsidó hitközség temploma Szegeden, Csongrád-Csanád vármegyében. Baumhorn Lipót egy tervpályázat megnyerése után tervezte, és 1902-ben készült el, a szecessziót és a historizmust ötvöző századfordulós magyar stílusban. Belsejében a szecesszió mór formákkal keveredik, az orgona feletti bordás fal pedig a neogótikára megy vissza. A frigyszekrény a Szentek Szentjét idézi: Nílus-parti sittimfából készült, pántjai izsópot formáznak. Ez Magyarország második legnagyobb zsinagógája a Dohány utcai zsinagóga után.
Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Szeged Synagogue”
Mi található ott
- A festett kupolát - a kupoladob 24 oszlopát a nap huszonnégy órájának jelképeként, fölötte egyre sötétülő virágsorokat a csillagos kék üvegégig, középen a Dávid-csillaggal.
- Az ólomüveget - Róth Miksa műhelyének ablakait a zsidó ünnepekkel és történelem fordulópontjaival; a főbejárat fölött a régi zsinagóga képét, előtte kikötött csónakkal, az 1879-es árvíz emlékére.
- Az elefántcsontfehér, kék és arany belsőt - egyetlen színharmóniát, amely egységbe fogja a stílusok keverékét, az oltár aranyozott fehérségét a kórus kékje előtt.
- A léptéket - Magyarország második legnagyobb zsinagógáját 1340 ülőhellyel és a frigyszekrény mögötti 2317 sípos orgonával.
Mikor érdemes menni
Egész évben. Kiváló akusztikájának köszönhetően a zsinagógában rendszeresen tartanak komoly- és könnyűzenei koncerteket, köztük orgonakoncerteket a 2317 sípos, 42 regiszteres, 2001-ben felújított Wegenstein-orgonán, az előcsarnokban pedig kiállításokat rendeznek. Egy óra.
Mielőtt elindulsz
A kis régi zsinagóga, Lipovszky Henrik és Lipovszky József 1840-1843-ban épült neoklasszicista műve, ma is áll a közelben, a Hajnóczy utcában, és a város kulturális célokra használja; az új zsinagóga melletti hitközségi székházat szintén Baumhorn tervezte, 1901-1902-ben. Az épület állagmegóvása sokáig gondot jelentett: egy kisebb felújítás 1979-ben megszüntette a madárbejárást és a beázásokat, az 1990-ben alapított alapítvány koncertek és kiállítások bevételeiből gyűjt a felújításra, 2017-ben pedig 950 millió forintból felújították a zsinagógát. A kertben a főhomlokzat előtti tiszafák, a kocsányos tölgyek és a császárfák Lőw botanikai tudását idézik.
A közelben
Légvonalban a régi zsinagóga körülbelül 100 m-re van, a Reök-palota körülbelül 300 m-re délkeletre, a Széchenyi tér körülbelül 500 m-re keletre, a Dóm téri Fogadalmi templom pedig körülbelül 700 m-re délkeletre.
A nyitvatartás, a jegyárak és a szezonális zárva tartás változik - indulás előtt nézd meg a forrásnál: hivatalos oldal.
