Sümegi vár

A sümegi vár csupasz fehér mészkőkúpon áll, amely sík vidékből emelkedik ki, messziről minden irányból látszik, és Magyarország nagyobb fennmaradt várainak egyike: eredetében tizenharmadik századi, többször bővített, az oszmánok ellen tartott, végül 1713-ban leégett. A helyreállítás forgalmas látogatóhellyé tette múzeummal, történelmi bemutatókkal, lovagi tornával és lovas programmal, ami a családoknak megfelel, a puristákat pedig bosszantja. A lenti város csendesebb és figyelemreméltóbb dolgot őriz: a Nagyboldogasszony-plébániatemplomot, amelynek egész belsejét 1757-ben és 1758-ban Franz Anton Maulbertsch festette ki, Közép-Európa egyik jelentős barokk freskófestője, és amelyet általában a legjobb fennmaradt munkái közé sorolnak.

Történet

A várat a 13. század közepén vagy végén IV. Béla építtette, később V. István a veszprémi egyházmegyének adta; a 15. században megerősítették, ekkor épült két tornya közül a második. 1552-ben, miután a törökök elfoglalták Veszprémet, végvárrá építették át, 1713-ban, a Rákóczi-szabadságharc utóhatásaként katonák felgyújtották, egyes részeit pedig a 20. században helyreállították.

Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Castle of Sümeg”

Mire érdemes figyelni

Várat csupasz mészkőkúpon - a sík vidéken át messziről látszóan.
Maulbertsch freskóit a plébániatemplomban - teljes 1750-es évekbeli belsőt.
Lovagi tornát és lovasbemutatót - a vár területén tartott rendezvényeket.
A falakról nyíló kilátást - a Bakonyt és a Balaton-felvidéket.

Mikor érdemes menni

Április-október; a bemutatók főleg nyáron mennek. Fél nap a várra és a templomra együtt. A templomnak korlátozott a nyitvatartása, és szertartásokra bezár.

Jó tudni

A vár erősen támaszkodik bemutatókra meg jelmezes szórakoztatásra, ennek megfelelő árakkal, és a történeti anyag versenyez velük. A kapaszkodó meredek, tűző napon. A templom, amely a szebbik dolog, könnyen elkerüli a figyelmet, és gyakran zárva van.