Siklósi vár

Siklós szokatlan a magyar várak között abban, hogy soha nem pusztították el és nem hagyták el: az oszmán időkön át tartották, utána átalakították, és azóta folyamatosan használják, úgyhogy ami áll, az rétegzett épület, nem rom, középkori falakkal meg bástyákkal, szép hálóboltozatú és faragott részletekkel ellátott gótikus kápolnával, reneszánsz meg barokk lakószárnyakkal és udvarral. Várostörténeti múzeum fut át a helyiségeken, benne az oszmán évszázadot bemutató kiállítással és a tömlöccel. A lenti város megőrzött egy kis oszmán dzsámit, amelyet más használatra alakítottak, a villányi borfalvak és a harkányi termálfürdő pedig egyaránt néhány kilométeren belül vannak.

Történet

A vár a 13. században épült, és először egy 1294-es oklevél említi a Soklyosi család birtokaként; 1387-ben Zsigmond király egy sikertelen lázadás után elvette tőlük, és a Garai családhoz került, 1401-ben pedig lázadó nemesek rövid időre magát Zsigmondot is itt tartották fogva. Kápolnája a 14. és 15. századból való, a 16. századra Perényi Imre nádoré lett, 1728-tól a Batthyány grófoké, és az 1955-ben megkezdett helyreállítás után múzeumként és szállodaként nyílt meg, felújítás után pedig 2011-ben nyitotta meg újra kapuit.

Forrás: angol nyelvű Wikipédia, „Castle of Siklós”

A legfontosabbak

Sosem romba hagyott várat - folyamatos használatot a középkor óta.
A gótikus kápolna boltozatát - faragott hálóboltozatot a falakon belül.
Rétegzett építési korszakokat - középkort, reneszánszt és barokkot egyetlen szerkezetben.
Az oszmán dzsámit a városban - fennmaradást a hódoltság idejéből.

Mikor érdemes menni

Április-október. Két-három óra. Kösd össze Villánnyal vagy Harkánnyal, mindkettő közel van. Némely hétfőn zárva.

Gyakorlati tudnivalók

A múzeumi kiállítások helyenként elavultak, és többnyire magyarul vannak feliratozva. A vár belül kisebb, mint amit a falak sugallnak. Siklós városa magában jellegtelen.