Gyulai vár
Tömör középkori téglavár a román határnál, nagyrészt épen álló állapotban.
A gyulai várat a tizenötödik században téglából építették sík, vizes talajon, ahol se kő, se domb nem állt rendelkezésre, és megmaradt ott, ahol a legtöbb magyar alföldi vár nem, így ma tömör téglalap alakú tömbként áll magas toronnyal, boltozatos termekkel, kápolnával és udvarral, és rendszerint úgy írják le, mint Közép-Európa egyetlen lényegében épen fennmaradt középkori téglavárát. 1566-ban két hónapig tartotta magát az oszmánok ellen, mielőtt feladták, majd több mint egy évszázadot töltött oszmán kézen. A belsőben ma múzeumi útvonal fut a pincéken és a tornyon át, nyáron pedig az udvarban színházat játszanak. Mellette, a parkban, nagy termálfürdő-komplexum áll.
A legfontosabbak
- Épen álló téglavárat - szokatlan túlélést a nyílt síkságon.
- Boltozatos termeket és a tornyot - a múzeumi útvonalat a belsőn át.
- Nyári udvari színházat - a várat színpadként használva.
- A mellette lévő termálfürdőt - a fürdőparkot a falak mellett.
Mikor érdemes menni
Április-október; a nyári színházi szezon júliusban és augusztusban tölti meg az udvart. Két-három óra. A fürdő külön fél napot és külön jegyet kíván.
Mielőtt elindulsz
A vár kicsi, és a múzeumi útvonalat gyorsan be lehet járni. A színházi szezon az előadásnapokon lezárja az udvart a látogatók elől. Gyula messze van a többi úti céltól, és hosszú út Budapestről.
A közelben
A szabadkígyósi kastély nyugatra van; a román határ keletre fekszik.
A nyitvatartás, a jegyárak és a szezonális zárva tartás változik - indulás előtt nézd meg a forrásnál: hivatalos oldal.