Fertőrákosi kőfejtő
Hatalmas, kézzel vágott mészkőbánya színházzal a belsejében, a Fertő világörökségi tájában.
UNESCO - Világörökség
A fertőrákosi puha lajtamészkövet római időktől a huszadik századig kézzel fejtették, és mivel a falból tömböket fűrészelve dolgozták, nem robbantva, ami maradt, az építészeti: egyenes falú termek és pilléres csarnokok akár húsz méter magasan, minden felületen végigfutó szerszámnyomokkal, amelyek napfényes udvarokba nyílnak. Az innen származó kő bécsi és környékbeli épületekbe került. A legnagyobb termet a hetvenes évek óta színházként használják, nyáron operával és koncertekkel odabent. A kőfejtő a Fertő tó és a Neusiedler See kultúrtájában fekszik, amelyet az UNESCO 2001-ben Ausztriával közös helyszínként vett fel.
Mire érdemes figyelni
- Fűrészelt kőtermeket - egyenes falakat és szerszámnyomokat a kézi fejtésből.
- A barlangszínházat - operát a legnagyobb csarnokban.
- Támaszként hagyott pilléreket - az oszlopokat, amelyeket a kőfejtők nem bontottak el.
- A Fertő tájat - a tavat és a nádövet a falu körül.
Mikor érdemes menni
Május-szeptember a színházi évadért és a legteljesebb nyitvatartásért. Fél nap. Előadási napokon a nappali belépés a fő terembe korlátozott; nézd meg a menetrendet.
Jó tudni
A kőfejtő hűvös és nyirkos, egyenetlen padlóval. Az előadások díszlete a nyár nagy részében elzárja a fő csarnokot. Koncert nélkül a látogatás rövid. A tavi madárfigyelést külön kell egyeztetni.
A közelben
Sopron délnyugatra van; az osztrák határ a tó mentén fut.
A nyitvatartás, a jegyárak és a szezonális zárva tartás változik - indulás előtt nézd meg a forrásnál: hivatalos oldal.
